97 videó
Giovanni Pierluigi da Palestrina (Palestrina, 1525. február 3. és 1526. február 2. között – Róma, 1594. február 2.) zeneszerző, a reneszánsz templomi zene kiemelkedő képviselője.
Palestrinában, egy Róma melletti kisvárosban született, amely abban az időben a Pápai Állam része volt. A család valódi, Sante neve helyett a szülőhelye nevétől kölcsönzött nevén ismerjük, bár a teljes név, da Palestrina, a magyarban helyesen a Palestrinai névnek felelne meg, a magyar irodalmi hagyomány szerint mégis Palestrina néven említjük. Palestrina egyes műveit szülővárosának régi, latin neve, Praeneste után a (Joannes Petraloysius) Praenestinus névvel írta alá.[1] Palestrina másik felvett neve Gianetto volt, ezt világi szerzeményeinél használta. Születési dátumát illetően nincsenek pontos források, mert a város összes feljegyzése megsemmisült 1577-ben, amikor az porig égett. Gyermekkorában (1537-ben) Rómába került, ahol öt évig a Santa Maria Maggiore bazilika kóristája volt. Mesterei Rubino Mallapert és Firmin Le Bel voltak. 1547-ben megnősült, felesége Lucrezia di Goriva volt, akitől három gyermeke született. Húszéves korában a palestrinai katedrális orgonistája és karmestere lett, majd 1551-ben kinevezték a Szent Péter-bazilika Gyula-kápolnájának karmesterévé. Pártfogója III. Gyula pápa volt. 1554-ben adták ki miséinek első könyvét, amit a pápának ajánlott. Később Lassus utódaként a lateráni San Giovanni-templom, majd a Santa Maria Maggiore karmestere lett, közben pedig Ipolito d'Este kardinálisnál is zeneigazgató volt. 1560 körül írta híres Improperiáit, ami elnyerte IV. Pius pápa tetszését is. A művet ettől kezdve a mai napig minden húsvétkor elénekli a pápai kórus.
Az 1580-as római pestisnek Palestrina egész családja áldozatul esett. Egy ideig azt fontolgatta, hogy papnak áll, de nemsokára újra nősült. Egy Virginia Dormuli nevű jómódú özvegyet vett el, akinek a szőrmekereskedését ezután ő vezette. 1571-ben ismét a Gyula-kápolna karmesterévé nevezték ki, és itt működött a továbbiakban, egészen haláláig. 1594-ben halt meg Rómában, mellhártyagyulladásban.